SOS Tisza-tó szemétszedés sajtóközlemény, 2026.03.24., Tiszaderzs

SOS Tisza-tó néven ismét szemétszedést tartottak március 21-22-én egy olyan helyen, ahol már tavaly is több mint 10 tonna hulladékot szedtek össze a vállalati és civil önkéntes résztvevők. Örömhír, hogy a Tisza-tavon csak „Szemét-szigetnek” becézett, másfél kilométer hosszú szakaszt az idei akcióval végre megszabadították az emberek szemetétől, így a természet itt fellélegezhet. Az esemény főszervezője, Ljasuk Dimitry filmes és a társszervező MVÜK elmondhatatlanul hálás a résztvevők áldozatos munkájáért.

Sikerült az elképzelhetetlen

Ötödik alkalommal szervezett szemétszedést a Tisza-tónál Ljasuk Dimitry, magyar-ukrán független filmes, környezetvédelmi aktivista, reklámszakember, a Tisza-tó zöld nagykövete. A 2026-os akció során a szervezők idén újra a tavalyi évben is takarított területet vették célba a Tisza-tónál, azzal a reménnyel, hogy sikerül teljesen megtisztítani a „Szemét-szigetnek” nevezett részt Tiszaderzs közelében.

A keskeny szigetre aggatott név nem véletlen, hiszen aki ismeri a területet, az tudja, hogy ez a Tisza-tó egyik leginkább szennyezett része, amit sok éve tisztítanak más szemétszedő akciók keretében is, például a PET Kupa a Tisza-tavi versenyén. A kitartó munka azonban most meghozta gyümölcsét, hiszen az SOS Tisza-tó résztvevői a tavalyi 10 tonna után, idén még 7 tonna szemetet hoztak ki a másfél kilométer hosszú keskeny szigetről, ezzel megtisztítva a hulladéktól régóta szenvedő területet.

Miből jött össze a 7 tonna? 

Mérlegelés után: 2 906 kg kommunális szemét, 1 878 kg üveg, 840 kg PET-palack és apró fémhulladék (spraydoboz, konzervdoboz, alumínium italos doboz), 125 kg HDPE és PP műanyaghulladék, 280 kg egyéb nagy méretű szemét (ócskavas, gumiabroncs, vödör, hordó, pad, hűtőszekrényajtó, autóalkatrész stb.), 480 liternyi mérgező, veszélyes folyadék, 240 kg veszélyes szilárd hulladék, 230 kg kiállításra kiválogatott vegyes szemét. Összesen: 6979 kg hulladék

Nehéz körülmények között, de töretlen jókedvvel

A csak vízen keresztül megközelíthető, nádasokkal körbevett helyszínre összesen 15 csónak és két nagy mentő-szállítóhajó vitte be az embereket a tiszaderzsi parton kialakított bázisról. A nádasokban fennakadt szemetet főként a csónakokból szedték a résztvevők, ahol pedig ki tudtak lépni a szigetre, ott a parton is zsákolták a hulladékot. Több helyen előbb a part mentén feltorlódott rengeteg hordalékfáktól kellett megtisztítani a terepet, hogy hozzá lehessen férni a hulladékhoz, sokan pedig a part menti sekély vízben állva comb- vagy mellcsizmában gyűjtötték a szemetet. Bár gyönyörű tavaszi idő volt a hétvégén, a szombati csípős, hideg szél sokaknak próbálta az arcára fagyasztani a mosolyt, de nem sikerült. A lelkes önkéntesek a leglehetetlenebb helyekről is igyekeztek kihalászni a szemetet, még azt is kockáztatva, hogy egy megkésett „jeges fürdésben” részesüljenek.

A gyors tempóban megtelt zsákokat a Tisza-tó mentőcsoport két nagy mentőhajója szállította folyamatosan a bázisra, ahol az önkéntesek egy része a válogatást végezte.

Idén ráadásul annyian érkeztek, hogy a gát mellett egy másfél kilométeres parti erdősávot is megtisztítottak a résztvevők, így onnan is sok zsák került a válogatóasztalokra.

Szemétszedés ajándékba

A nem mindennapi hétvégi programnak közel 500 résztvevője volt, köztük 50 gyerek szedte és válogatta lelkesen a szemetet. Az akció fő támogatója idén az Enco Energy volt, a szükséges biztonsági felszereléseket és eszközöket pedig a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) tagvállalatai biztosították, emellett helyi vállalkozók is segítették a szemétszedést. Összesen 20 magyar vállalat támogatta az eseményt, akik a szombati napon dolgozóikkal és a MVÜK-val együtt csatlakoztak a civil résztvevőkhöz, hogy segítsenek felszámolni a szennyezett területen a szemetet.

Az akcióhoz csatlakoztak a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) munkatársai, helyi túravezetők és horgászok, és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság is képviseltette magát. A hétvégén bárki részt vehetett, aki szívesen áldozta idejét és energiáját a természet, és a Tisza-tó megtisztítására. A Tisza-tavi lakosok mellett nagyon sokan érkeztek az ország számos pontjairól, Debrecentől Budapesten át Veszprémig és Bajáig, de külföldről is csatlakoztak résztvevők. Legtávolabbról, Székelyföldről érkeztek önkéntesek, és volt olyan is, aki azt kérte szülinapi ajándékként, hogy részt vehessen ezen a szemétszedésen.

Az önkéntesek biztonságáról a Tisza-tó mentőcsoport és a Jász Búvár vízimentői gondoskodtak. 

Egy csikóhal is felbukkant a Tiszából

Egy folyami szemétszedés mindig tartogat meglepetéseket. A rengeteg PET-palack, műanyag flakon, üveg vagy Nikecell csupán mennyiségében okoz döbbenetet az új résztvevők számára, de a több zsáknyi papucs és cipő is tipikusnak mondható egy ilyen szemétszedésen. A szebb darabokat félretették a szervezők, hogy legyen egy kollekció a Tisza-tavi lábbelikből, ugyanis partnerek segítségével egy kiállítás megszervezésére készülnek. A Tisza hulladékproblémájáról szóló kiállítást várhatóan májusban rendezik meg Brüsszelben, az Európai Parlamentben. 

A kihordott szemét között most sem volt hiány horgászfelszerelésből, gyógyszeres üvegcséből és egyéb egészségügyi eszközből, de az olajos flakonok, hordók mellett rengeteg villanykörte is gyűlt a zsákokban. A bázison kialakított két válogatóasztalon most is az érdekesebb tárgyak és játékok felbukkanása okozta a legnagyobb izgalmat, a labdák, babák, játékfigurák, homokozóformák mellett ezúttal tekebábut, csikóhalat és több, még meglepetést rejtő műanyagtojást is találtak. Egy mókás szusszanásra tökéletesnek bizonyultak azok a kerti székek, amelyeket szintén a nádasból halásztak ki, a fődíj ezekhez pedig nem lehetett más, mint egy csíkos napernyő, ami nagyon jól jött a tűző napon. Hihetetlen, de a szigetről „kigurítottak” egy felnis teherautókereket, és egy dekoratív hűtőszekrényajtóval is gazdagodott a hulladékkollekció. 

Szemétből szemléltetés

A szervezők nem titkolt célja, hogy a szemétszedés által egyben edukálja is a résztvevőket. Sokan megdöbbennek, amikor meglátnak egy ilyen, a „Szemét-szigethez” hasonló helyet. Összeszedni és kihordani a természetből ezt a terhet jóleső érzés minden résztvevőnek, ugyanakkor elgondolkoztatja őket, hogy mennyi felesleges tárgyat, csomagolóanyagot használnak az emberek, ami sokszor egyszeri használat után, jó esetben a kukában landol, rosszabb esetben a természetben. A szervezők fontosnak tartják bemutatni azt is, hogy a hulladék egy jó része visszaforgatható és újra használható tárgy készíthető belőle, ezért a kihordott szemetet együtt szelektálták a résztvevőkkel, ezúttal egy teherautó platóján és egy utánfutón alakítottak ki mobil válogatósorokat. Különszedték a még újrahasznosítható PET-palackokat, a HDPE, PP és PE műanyagokat, az üveg- és fémhulladékot. Elkülönítették a kommunális, illetve a veszélyes anyagokat is, legyen az szilárd hulladék vagy folyadék, mint például az olaj vagy gyógyszeripari termékek. 

Mind a szedésnél, mind a válogatásnál jól látszott, hogy a gyerekek különösen fogékonyak az új információkra, hiszen elképesztő gyorsan megtanulták, mit melyik zsákba kell dobni. Ezért is jó hír, hogy az akción sok gyerek részt vett, mert ők már biztosan jobban odafigyelnek majd arra, hogy ne dobálják el a szemetet sehol, pláne nem a természetben, hogy otthon melyik kukába mit kell dobni, és akár az iskolában a társaiknak is példát mutathatnak. Felnőve pedig remélhetőleg sokkal tudatosabban vásárolnak majd.

A szemétszedő akción túl a szervezőknek a már említett brüsszeli kiállítással is a szemléltetés és az edukáció a célja, az összeszedett hulladékból kiválogatott darabokból installációkat készítenek, hogy bemutassák a több mint 50 féle hulladéktípust.

Honnan került ide ez a sok hulladék és hová kerül ezután?

A szervezők idén is megkísérelték beazonosítani a terepen talált hulladék származási helyét. Egy kb 300 kg-nyi minta vizsgálata után hasonló eredmények jöttek ki, mint tavaly. A szemét 40 %-a Ukrajnából, 40%-a Romániából, 19%-a Magyarországról, 1%-a pedig Szlovákiából származott, azaz a hulladék 81%-a külföldről úszott a szemétszedés helyszínére.

A hulladék döntő többségét a szennyezettsége miatt nem lehet újrahasznosítani, kommunális hulladéknak számít. Vagy a depóniában végzi, vagy másodlagos fűtőanyag készül belőle, amivel elektromos áramot termelnek.

Az összegyűjtött hulladékot a MOHU jóvoltából a tiszafüredi NHSZ hulladékfeldolgozóba szállítják, ahol - amit lehet - újrahasznosítanak, míg a veszélyes hulladékot a Saubermacher szállítja el semlegesítésre.

Az SOS Tisza-tó idei akciója most is remekül sikerült, az önkéntesek megfeszített munkájának köszönhetően megtisztult a Tisza-tó egy nagyon szennyezett területe. Hatalmas sikerélmény ez a résztvevőknek és a szervezőknek egyaránt, ráadásul végig remek hangulatban telt a hétvége. Reggelente pogácsa, zsíros kenyér, tea, kávé, szikvíz várta a résztvevőket, délben finom meleg levessel pótolhatták az energiát, és idén is szuper nyereményekre lehetett becserélni a szervezők által elrejtett palackpostákat.

Bár most ezt a helyet megtisztították, még sok terület várja ugyanezt a segítséget a Tisza-tónál. Ráadásul az áradások során sajnos újra érkezhet szemét akár a most megtisztított területre is, így a következő években is még biztosan szükség lesz az SOS Tisza-tó akcióira.

Gondolatok a szervezőktől

„Azt hiszem sikerült elérni azt, ami lehetetlennek tűnt egy éve, hogy teljesen megtisztítsuk a hulladéktól ezt a másfél kilométer hosszú szigetet. A tavalyi szedéssel együtt több mint 17 tonna hulladéktól szabadítottuk meg a Tiszát! Ez elképesztő és egyben sokkoló eredmény. A résztvevők hihetetlen kitartásának, munkájának köszönhetően most visszaadtuk az élővilágnak azt, ami normális lenne, a tiszta és természetes állapotot” – mondta a főszervező, Ljasuk Dimitry. 

„Először nem hittem el, amikor Dimitry azt mondta vasárnap délben, hogy nincs több szemét a kiszemelt területen. Ez óriási eredmény. Ráadásul az idei akción nagyon sokan segítettek a szelektálásban is, így azzal is időben végeztünk. Csepp a tengerben, hiszen tudom, hogy ez a másfél kilométernyi terület semmi a Tisza-tó egészéhez képest, a Tiszáról nem is beszélve. Mégis jó érzés, hogy van értelme tenni, és újra és újra belevágni ebbe a lehetetlen küldetésbe” – mondta a helyszíni szervezőtárs, Pálvölgyi Krisztina.

„Öröm volt látni, mennyi vállalatot tudott megmozgatni az esemény, akik munkatársaikkal együtt csatlakoztak a természetvédelmi rendezvényhez, több száz kilométert is utazva. Ez a sokkoló hulladékmennyiség pedig kézzelfoghatóvá teszi, hogy mi vállalatok mennyire fontos, hogy foglalkozzunk a fenntarthatósággal és valóban tegyünk is érte. És miközben jót tettünk az élővilágnak, kiváló csapatépítő is volt ez az MVÜK munkatársi közösségének is” – jelentette ki Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója

Fertetics Mandy, az Alternate Tanácsadó Kft. ügyvezetője és az MVÜK fenntarthatósági tanácsadója szerint “Napjainkban még inkább fontosak az ilyen jellegű - pozitív, cselekvős, valódi hatással bíró, összefogáson alapuló - programok, amikor a fenntarthatóság, ESG a jelentéstételre és a jogszabályi megfelelésre degradálódik sokaknál. Az SOS Tisza-tó akció jelentősége azért is fontos, mert az emberek egy napra visszatalálnak a természethez, újrakapcsolódnak a természethez és egymáshoz, megélik az együttműködés és összefogás erejét. Ez minden résztvevőt hálával, elégedettséggel és büszkeséggel tölt el, amitől még inkább elindul a tenni akarás.” 

A Tisza-tavi szemétszedés főszervezője Ljasuk Dimitry magyar-ukrán független filmes, környezetvédelmi aktivista, reklámszakember, a Tisza-tó zöld nagykövete. Elsősorban A Tisza nevében dokumentumfilmjéről, a Jóreménység-sziget mozifilmjéről és környezetvédelmi tevékenységéről ismert. Legutóbb a Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom című természetfilmjét mutatták be a mozikban, melyet Szendőfi Balázzsal és Fehér Zoltánnal közösen készített. Tavaly pedig youtube csatornáján publikálta “A Tisza-tó írott és íratlan szabályok ismeretterjesztő dokumentumfilmjét. Az SOS Tisza-tó szemétszedésen kívül a másik nagyszabású rendezvénye az újévi Jeges Fürdés Tiszafüreden, ahol 2025-ben több mint ezer bátor jelentkező mártózott meg a jeges Tiszában.